Random könyv a polcról #2. - Lángoló agy

     Susannah Cahalan lebilincselő visszaemlékezése arról, hogy járta meg a poklot, hogy tért vissza, hogy veszítette el a tudatát, a testét, és ezekkel együtt önmagát. Susannah lenyűgöző könyve tulajdonképpen egy krónika, mely megvilágítja a betegség útjának kifürkészhetetlen ösvényeit, és azt a szerencsés felfedezést, ami végül megmentette az életét. Ez a könyv valóban egy tudományos thriller valódi, élő szereplőkkel!

dsc_0007.jpg

 

     Fülszöveg:  Susannah Cahalan egy napon furcsa kórteremben ébredt - az ágyhoz szíjazva, felügyelet alatt, mozgásra és beszédre képtelenül. Az egy hónapos kórházi tartózkodása alatt készült kartonjai pszichózisról, agresszióról és veszélyes instabilitásról tanúskodnak. Pedig néhány hete még egészséges, élettel teli huszonnégy éves volt, élete első komoly kapcsolatában, felfelé ívelő karrierrel.

dsc_0011.jpg

     Nem kis bátorság kell ahhoz, hogy valaki ilyen mély őszinteséggel írja meg saját történetét, és megossza a világgal betegségének és felépülésének részleteit. Egy megrázó betegséget ismerhetünk meg, ami csak még jobban bizonyítja, hogy az agyunk mennyire meghatároz bennünket, személyiségünket, érzelmeinket. Mivel ez egy viszonylag újonnan felfedezett autoimmun betegség szörnyű belegondolni, hogy hányan lettek félrediagnosztizálva, félrekezelve, aminek eredményeként vagy meghaltak, vagy a mai napig zárt osztályon "élik" életüket. Hihetetlen, hogy az a test, amelyik életben tart minket, egyszer csak úgy is dönthet, hogy saját maga ellen fordul.

Az élet olykor kis masnival átkötve nyújtja felénk a metaforákat – éppen akkor, amikor szükségünk van rá. Amikor azt hiszed, minden elveszett szinte váratlanul kerül elő épp az, ami kell.

     A fiatal lány élni akarása mellett muszáj a családját és szerelmét is megemlíteni, akik minden tiszteletet megérdemelnek! A legnehezebb időszakban is összetartottak, és egy pillanatra sem adták fel a reményt, még akkor sem, amikor néhány orvos már lemondott a lányról. Stephen, Susannah barátja, igazi társ és férfi. Akkor sem hagyta el szerelmét, amikor a legrosszabbra fordultak a dolgok, és talán egyszerűbb lett volna menekülni a lány mellől, mintsem végig nézni egy addig teljesen egészséges lány lerobbanását.

Rengetegszer megkérdeztem utána, miért maradt, s mindig ugyanazt válaszolta: 
– Mert szeretlek, mert így akartam és mert tudtam, hogy valahol ott vagy.

     Összességében véleményem szerint maga a történet megrázó, a leírás picit száraz volt, ugyanakkor valahol éppen ez a hitelességének a kulcsa, és még így is olvastatta magát. Volt, hogy együtt izgultam a szereplőkkel, volt, hogy "megijedtem" Susannah viselkedésétől, amit a betegsége generált, vagy éppen megbotránkoztam az orvosi magatartásokon. A rengeteg szakkifejezés számomra kissé zavaró volt, ugyanakkor a könyv végén ezeket lefordították és elmagyarázták. Azok számára akiket mindig is érdekelt a neurológia, mindenképp ajánlom a könyv elolvasását. Ezen kívül bárkinek megéri elolvasni, ha vannak is benne szárazabb részek, legalább megismerhetünk és megérthetünk egy nagyon ritka betegséget.