Amennyire félve nyúltam a könyvsorozathoz, annyira lopta be magát a szívembe, és szerettem meg Mili kisasszonyt, Agáta mamát, és a többi szereplőt. De vajon hogy sikerült Ambrózy báró eseteinek második része, ami a moly.hu-s értékelések alapján a 2. legjobb krimi, a 3. legjobb ifjúsági, és az 5. legjobb kortárs könyv érdemét nyerte el?! Nos, számomra egy fél csillaggal rosszabbul, mint a Leányrablás Budapesten, de nézzük kicsit bővebben:

     Utóbbi idők tapasztalataira tekintettel már félve nyúlok olyan könyvekhez, amelyek nagy közkedveltségnek örvendenek. Így volt ez Böszörményi Gyula regényével is. Szerencsére a félelmem nem igazolódott be, hisz a Leányrablás Budapesten minden egyes mondata és eseménye beszippantott, és ittam sorait.

     Egy meseregény, ami szól összetartozásról, szeretetről, életről és halálról. Egy meseregény, amit több tucat nyelvre lefordítottak. Egy meseregény, amiből készült opera, táncjáték, színházi és filmfeldolgozás. Egy meseregény, ami egy távoli bolygóról érkezett kis herceg alakjában tündöklő olyan tiszta és emberséges világról szól, amely után mindannyian vágyódunk.

     Három nő, három titok, három történet. A krimi királynőjének élete maga is egy rejtély volt. A végén sok mindenre fény derül. A jól megírt regény remekül ötvözi a titokzatosságot, drámát, a romantikát és a történelmet.

     Amikor elkezdtem tervezgetni a blogot, biztos voltam abban, hogy szeretnék majd írni a könyvajánlók és vélemények mellett kicsit "komolyabb" témákról is. Elkezdtek dolgozni a fogaskerekek az agyamban, és első két témának a "kölcsönözzük vagy vásároljuk a könyvet?" (amiről majd egy másik alkalommal írok), illetve a "papír alapú vs. e-book" rivalizálása jutott eszembe. Kihasználva az internet adta végtelen lehetőségeket, egy nagy létszámú könyves csoportba kiposztoltam a kérdőívemet a témával kapcsolatban. Rengeteg válasz érkezett, ezek alapján szeretném most megírni mindkettő fél érveit és ellenérveit.